„Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...", majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt... " Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.”  (Kosztolányi Dezső)

Hosszan tartó, súlyos betegség után, 2021.04.08-án végleg itt hagyott bennünket Uhrinné Darvas Erzsébet, iskolánk egykori pedagógusa, volt kolléganőnk.

Erzsike Gyomán született 1954. 03. 25-én. Itt végezte általános iskolai és középiskolai tanulmányait, majd Szegeden folytatta a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Matematika-fizika szakos tanári diplomáját 1976-ban kapta kézhez, és ettől a tanévtől kezdve 40 éven át a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola tanáraként dolgozott.

1976-tól matematikát, fizikát tanított, majd a matematika és az osztályfőnöki munkaközösség, később a diákönkormányzat vezetője lett. 2003-tól 2016-ig az iskola igazgatóhelyetteseként  irányította az intézmény oktatási tevékenységét.

Pedagógusként törekedett arra, hogy a rábízott tanulókat képességeiknek megfelelően, a lehető legeredményesebben tanítsa, nevelje. A tehetséges tanulókat tanulmányi versenyekre készítette fel, a lemaradókat korrepetálta. Osztályfőnökként igyekezett őszinte, támogató kapcsolatot kialakítani a tanítványival és a szülőkkel egyaránt. Tanítványai jó szívvel emlékeznek rá. Vezetőként érvényesült kiváló elemző képessége, rendszerszintű gondolkodása, valamint a közösséghez való maximális lojalitása. Szerény, visszahúzódó volt, nem kedvelte a nyilvánosságot, szívesebben tevékenykedett a háttérben.  Sajátos, öniróniával megtűzdelt humorát, jellegzetes mosolyát szerettük, nem felejtjük.

„A mélybe csak tested merült el,
csak ő tűnt el a föld alatt,
de lényed lényege ezer felé
szóródva is köztünk maradt.”
(Keszei István)

Nyugodj békében Erzsike!